Sokan keresnek meg táplálkozással, és egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekkel. Mivel alapvető célom a munkámmal az, hogy az emberek életmódját változtassam meg, így fontos, hogy ebben a témában is segítselek titeket.
Első blog bejegyzésem, amit a Pogány Fitness csapat tagjaként megosztok veletek, a tartósítószerek, ízfokozók, színezőanyagok témakörét boncolgatja.
Azzal mindenki tisztában van, hogy az élelmiszeripar rengeteg adalékanyagot használ az ételek feldolgozása során. Ennek fő oka, hogy tartósítsák az élelmiszereket, javítsák az állagukat, ízüket befolyásolják, vagy színezékként használják.
Természetesen jogszabályok írják elő, hogy csak olyan vegyületeket lehet használni, amik az ételt elfogyasztó emberekre nézve nincs káros hatással.
Mégis számos vizsgálat bizonyította már, hogy ezeknek a vegyületeknek hosszú távon nagyon is vannak a szervezetünkre nézve negatív hatásai. Többféle betegség kialakulásáért felelősek lehetnek, illetve elősegítik azt. Ilyen az egyes rákos megbetegedések, asztma kialakulása, hormonális elváltozások, bőrbetegségek és emésztő rendszeri megbetegedések.
Az élelmiszer iparban gyakran használt, kerülendő anyagok
Tartósítószerek:
A kén-dioxidot (E220) és a szulfitokat (E220, E228) használják leginkább az élelmiszerek tartósítására, amiknek a hatása, hogy elpusztítják a mikroorganizmusokat, így növelve a feldolgozott ételek fogyaszthatósági idejét.
Ezek az anyagok azonban érzékenység esetén migrénes fejfájást, emésztőrendszerei zavarokat, hasmenést, okozhatnak, és asztmás rohamokat is kiválthatnak.
Színezékek:
Egyik gyakran használt színezőanyag a tartrazin (E102). A tartrazin nagy mennyiségben fejfájást, allergiás reakciókat vált ki, és látászavarokat okozhat. Előszeretettel használják édességek, rágógumik, pudingok, cukorkák színezésére.
Ízfokozók:
Szintén gyakran használt vegyület, egy mesterséges antioxidáns, a butil-hidroxi-toluol (bizalom gerjesztő neve van…), amit azért adagolnak az élelmiszerekhez, hogy azok ízének, állagának vagy szagának az elváltozását meggátolják, illetve lassítsák. Vizsgálatok kimutatták, hogy ez a vegyület egyes rákos megbetegedések kialakulását képes gátolni, viszont egyes fajtáit a ráknak kifejezetten elősegíti. Így a legtöbb országban betiltották az alkalmazását az élelmiszeriparban, Magyarországon azonban még néhány élelmiszer típusnál használható. Ilyen például a rágógumik.
Összességében azt gondolom, hogy manapság nehéz kizárni azt, hogy ilyen anyagokkal kapcsolatba kerüljünk, de tudunk rá figyelni, és tudatosan vásárolni. A konyhánkban használjunk minél kevesebb feldolgozott élelmiszert. Igyekezzünk kerülni a feldolgozott húsipari termékeket, a virslit, a szalámikat, a parizert és társait. Édességek közül a gumicukrok, rágógumik, nyalókák a legártalmasabbak. Ha tehetjük se mi, se gyerekeink ne fogyasszanak belőle.
Az áruházak polcain keressük mindig a friss, feldolgozatlan, nyers alapanyagokat, és az azokból készült ételeket részesítsük előnyben.
Ha így vásárolunk, akkor máris sokat tettünk saját magunk és környezetünk egészségéért.
